270 000 vállalkozást érint szeptember 1-től az új nyugtaadat-szolgáltatás – érintett a vállalkozása is?

Szeptember 1-től, ha kézzel vagy számítógépes programmal állít ki nyugtát – legyen szó boltról, piaci árusításról, vendéglátásról, szolgáltatásról vagy webshopról -, új adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik a NAV felé. A változás becslések szerint mintegy 270 000 magyar vállalkozást érint.

Infografika a nyugtaadat-szolgáltatásról: a nyugtát 3 naptári napon belül kell jelenteni, hétvégével együtt. Nem érinti, aki online pénztárgépet, e-pénztárgépet használ, vagy csak számlát ad.

Mi változik szeptember 1-től

Eddig elég volt kiállítani a nyugtát, és megőrizni a tömböt. Szeptember 1-től ez már nem elég: a nyugta kiállítása után 3 naptári napon belül az adatait is jelenteni kell a NAV-nak, napi összesítésben, adómérték és sorszámtartomány (nyugtatömb) szerinti bontásban.

Figyelem: a 3 naptári nap a hétvégét és az ünnepnapot is beleszámítja. Nem csak munkanapokban kell számolni – egy péntek esti nyugtánál a határidő már hétfőn lejár.

Kit érint pontosan – és kit nem

Érintett, aki kézzel, papíralapú nyugtatömbből állít ki nyugtát, vagy számítógépes/mobilos nyugtázó programot használ – feltéve, hogy ez nem minősül online pénztárgépnek vagy e-pénztárgépnek.

A változás nem érinti azokat, akik:

  • jelenleg is online pénztárgépet használnak,
  • e-pénztárgépet használnak (a három elfogadott típusról lásd lejjebb),
  • vagy a nyugtaadási kötelezettségüket minden vevő részére számla kiállításával teljesítik, tehát nem nyugtát adnak.

Van egy pont, amit sokan félreértenek: ez nem a webshop és a hagyományos bolt közötti különbségről szól, hanem a nyugta és a számla közöttiről. Ha egy webshop minden rendelésnél számlát állít ki – nem nyugtát -, ez önmagában mentesíti a nyugtaadat-szolgáltatás alól, függetlenül attól, hogy egyébként online kereskedik. Ha viszont nyugtát ad – például utánvétes csomagnál vagy személyes átvételnél -, és ehhez nem online vagy e-pénztárgépes rendszert használ, akkor érintett, még akkor is, ha a forgalma túlnyomórészt online zajlik. Az a feltételezés tehát téves, hogy egy online webshop automatikusan mentes.

Mit kell tenni – előbb az automatikus megoldás, csak azután a kézi út

A legjobb megoldás egy olyan rendszer, amely automatikusan továbbítja az adatokat a NAV-nak – így a 3 napos határidő fizikailag nem tud lecsúszni, hiszen nincs benne kézi lépés. Három elfogadott e-pénztárgép-típus létezik:

  1. Felhőalapú e-pénztárgép: mobileszközre (telefon, tablet) telepített alkalmazás, amely a NAV által üzemeltetett felhőalapú adóügyi modullal és a hozzá kapcsolódó nyomtatóval együtt látja el az e-pénztárgép feladatait. Az adatszolgáltatás interneten keresztül automatikus. Fontos korlát: internetkapcsolat nélkül az alkalmazás nem használható.
  2. Hardveralapú e-pénztárgép: új típusú pénztárgép, amelyben az adóügyi egység és a hozzá kapcsolódó eszközök – nyomtató, kijelző, billentyűzet, vonalkódolvasó – együtt látják el a feladatot. Az adatkapcsolatot a beépített SIM-modul biztosítja a mobilhálózaton keresztül. Ez offline is működik: a nyugtákat eltárolja, és az adatkapcsolat helyreálltakor automatikusan beküldi.
  3. Online pénztárgép: a már ismert, elterjedt megoldás – itt is automatikus az adatszolgáltatás.

Aki nyugta helyett mindig számlát ad – webshopoknál ez gyakori -, annak ezekre nincs is szüksége: az e-pénztárgépek egyébként is kötelező funkcióként tudnak elektronikus és papíralapú számlát kiállítani, ha a vevő nyugta helyett azt kéri.

Ha egyik automatikus megoldás sem elérhető most azonnal, a kézi út is rendelkezésre áll:

  1. Regisztráljon a NAV KOBAK-portálján – itt lehet manuálisan rögzíteni a napi nyugta-összesítőt, adómérték és sorszámtartomány szerinti bontásban. A NAV képernyőképes, lépésről lépésre haladó segédletet adott ki a kézi rögzítő felület használatához; ez a NAV honlapján, a nyugtaadat-szolgáltatás menüpont alatt, a „kézi rögzítés” alpontban érhető el.
  2. Vezessen nyilvántartást a nyugtatömbök sorszámairól – a jelentésben nemcsak az összeget és az adómértéket kell megadni, hanem a sorszámtartományt is.
  3. Nagyobb forgalomnál érdemes megnézni, van-e M2M (gépi) interfész-integráció a nyugtázó rendszerhez.
  4. A jelentést 3 naptári napon belül kell megtenni – hétvégével és ünnepnappal együtt számolva.

Hogyan jut el a vevőhöz az e-nyugta?

Nem kötelező kinyomtatni a nyugtát, kivéve ha a vevő papíralapú másolatot kér. Ha nem kéri, a nyugtáját a NAV által üzemeltetett nyugtatárból töltheti le, egy mobilalkalmazás segítségével.

Türelmi időszak – de ne halogassa

A NAV 2026. december 31-ig nem szab ki bírságot a hibás vagy elmaradt jelentésért – ez négy hónapos átállási időszak, amíg a hatóság elsősorban tájékoztat és segít. Szankcióra csak 2027. január 1-től lehet számítani. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ráér szeptemberig várni: a kötelezettség szeptember 1-től él, a türelmi idő pedig arra való, hogy addig kialakítsa a rutint – nem arra, hogy az egészet decemberre halassza.

Gyors felkészülési checklist

  1. Nyugtát ad vagy számlát? Ha minden vevőjének számlát állít ki, ez a szabály valószínűleg nem érinti.
  2. Ha nyugtát ad: milyen rendszerrel? Online pénztárgép vagy e-pénztárgép esetén nincs teendő.
  3. Ha kézi, nem automatikus nyugtát ad: érdemes-e most áttérni egy automatikus e-pénztárgépre (felhőalapú vagy hardveralapú), hogy a 3 napos határidő ne jelentsen kockázatot?
  4. Ha egyelőre marad a kézi út: megtörtént-e a regisztráció a NAV KOBAK-portálján?
  5. Van-e nyilvántartás a nyugtatömbök sorszámairól, nemcsak a napi bevételről?
  6. Van-e valaki a csapatban vagy a könyvelésben, aki felelős a 3 napos – hétvégével és ünnepnappal együtt számolt – határidő betartásáért?

Gyakran ismételt kérdések

Mikortól kell jelenteni a nyugtaadatokat?

2026. szeptember 1-től, de bírságot csak 2027. január 1-től szabnak ki – addig türelmi/átállási időszak van.

Kitolja a határidőt a hétvége vagy az ünnepnap?

Nem. A három naptári nap mindig három nap, a hétvége és az ünnepnap is beleszámít. Egy péntek esti nyugtánál a határidő hétfőn jár le.

Kell-e jelentenem, ha minden vevőmnek számlát állítok ki, nem nyugtát?

Nem – ha a számla- és nyugtaadási kötelezettséget minden vevő részére számla kiállításával teljesíti, ez a szabály nem érinti.

A webshopom automatikusan mentes, mert online kereskedik?

Nem feltétlenül. A mentesülés attól függ, nyugtát vagy számlát ad-e, és milyen rendszerrel. Ha a webshop nyugtát ad – például utánvétnél – egy nem automatikus rendszerrel, érintett, még akkor is, ha a kereskedés egyébként online zajlik.

Hogyan kell jelenteni, ha nincs automatikus rendszerem?

A NAV KOBAK-portálján manuálisan, vagy nagyobb forgalom esetén gépi (M2M) interfészen keresztül, napi összesítésben, adómérték és sorszámtartomány (nyugtatömb) szerinti bontásban. A kézi rögzítéshez a NAV képernyőképes segédletet adott ki.


Ellenőrizze, mi a teendője

Ellenőrizze: nyugtát ad vagy számlát? Ha nyugtát ad, és nem online vagy e-pénztárgéppel, szeptember 1. előtt döntse el, hogy automatikus e-pénztárgépre áll át, vagy a NAV KOBAK-portálján vezeti a kézi jelentést – és mindkét esetben alakítsa ki a napi rutint, mielőtt a türelmi idő 2026. december 31-én lejár.

Nem biztos benne, hogy érinti-e ez a szabály a vállalkozását? Kérdezze meg a könyvelőjét.